Gyakornok vagyok, pszichológus asszisztens képesítésemet 2008. júniusában szereztem meg.. Alapképzettségemet tekintve közigazgatási technikusi bizonyítvánnyal rendelkezem. Látszólag a két szakma csoportnak nincs köze egymáshoz, de 4 év leforgása alatt, amíg megszereztem bizonyítványom nemcsak könyvelést, közigazgatást, marketinget, gazdaságtant, jogot tanultam, hanem filozófiát és pszichológiát is.
8 éves koromban már lehetőségem nyílt arra, hogy 1 évvel felettem járó tanulóknak megtarthassak egy órát egyedül, pedagógus Édesanyám jóvoltából. És ez évről évre megismétlődött. Ezeken a bizonyos órákon nem volt egyéb dolgom, csak annyi hogy mindnyájan jól érezzük magunk és tanuljunk egymástól. Későbbiekben alapos megfigyeléseimnek köszönhetően a baráti társaságomnak én voltam a lelki tanácsadója. Együtt éltem meg családi-, párkapcsolati problémáikat, együtt küzdöttük le a megpróbáltatásokat és élveztük a boldog órákat. Tanultam a helyzeteikből, reagálásaikból, és ezt tovább adtam és kamatoztattam is. Ez pedig csak úgy tudott végbe menni, hogy külső szemlélőként is jelen voltam, és igyekeztem átérezni azt, amit éreztek, azonosultam a helyzettel. Mindig is pedagógus vagy jogász illetve pszichológus akartam lenni, mindhárom hivatás azért vonzott, mert segíteni lehet másoknak. Engem pedig boldoggá tett és tesz, ha segíthetek másoknak, még ha csak annyival is, hogy végighallgatom őket.
A gyerekek esetében fenntartom, hogy a számukra felmerülő problémák megoldása olyan súlyossággal bír, mint a felnőtteknek a saját problémáik. Minden kornak megvan a szépsége és a problémái is. Figyelmemet nem kerülték el a 20 éven felüli korosztályok sem, így tőlük is tanultam és tanulok mai napig. Ennek is köszönhetem, hogy 21 évesen lassan 5 éve már boldog párkapcsolatom van. 19 évesen elhagytam szülőhelyemet, Erdélyt és azóta Magyarországon élek, és minden erőmmel azon vagyok, hogy továbbtanuljak, kamatoztassam a tudásom, és azt megoszthassam másokkal is.
Elveim közé tartozik: csak annak lehet segíteni, aki akarja, hogy segítsenek rajta! És ki az az ember, aki boldogtalanul akar élni kész akarva?
|